📌 A munkahelyi jóllét ma már nem „extra”, hanem üzleti szükségszerűség.

A Gallup legfrissebb globális felmérése szerint:
📉 A munkavállalók mindössze 23%-a végzi elkötelezetten a munkáját.
Magyarországon ez az arány 20%, míg Európában csupán 13%.
⚠️ A legnagyobb csoportot (72%) a „csendes kilépők” alkotják – azok a dolgozók, akik minimális erőfeszítéssel végzik el a feladataikat.

A HR Portal kutatása szerint:
😟 Az európai dolgozók 39%-a stresszesnek érzi magát,
😠 14%-uk pedig haragot is tapasztal a munkahelyén.

Mit jelent ez a szervezetek számára?
🚨 Az elkötelezettség hiánya csökkenti a produktivitást, növeli a fluktuációt és hosszú távon gyengíti a szervezeti teljesítményt.

🔍 Mikor érdemes wellbeinggel foglalkozni?
💡 Ha a kulcsemberek motiválatlanok vagy felmondanak.
📉 Ha csökken a dolgozók elkötelezettsége és teljesítménye.
💊 Ha nő a stressz, a kiégés és a betegszabadságok száma.
💔 Ha a vállalati légkör feszült, és alacsony a pszichológiai biztonság.
🛑 Ha a kreativitás és az innovációs képesség csökken.

🎯 Hogyan építhető fel egy hatékony wellbeing stratégia?
🔹 A wellbeing egyszerű eszközökkel is fejleszthető, de igazán hosszú távú hatása akkor van, ha stratégiai szinten épül be a szervezeti kultúrába.
🔹 Tudatos és személyre szabott wellbeing programokkal a munkavállalók motiváltabbak, produktívabbak és elkötelezettebbek lesznek.
🔹 Egy jól működő wellbeing stratégia csökkenti a fluktuációt és a kiégést, miközben növeli a vállalat versenyképességét.

✅ Olyan megoldást ajánlok, amely segít a vállalatodnak tudatos wellbeing kultúrát kialakítani, hogy a munkatársak ne csak „dolgozni járjanak be”, hanem jól is érezzék magukat ott, ahol a napjuk nagy részét töltik.

📊 A következő időszak egyik legfontosabb kihívása lesz a szervezetek számára a munkahelyi jóllét megteremtése.